Mit árulnak el a gondolkodásodról az MI-nek adott utasításaid?

A Müncheni Egyetem több professzora a színpadon egy olyan problémáról vitatkozott, amellyel az egyetemek mostanság mindenhol szembesülnek: a diákok egyre gyakrabban írnak esszéket a generatív mesterséges intelligencia segítségével. És őszintén szólva, sok professzor valóban bizonytalannak tűnik a következő lépésekkel kapcsolatban, mert az esszék gyakran rendkívül jók.

Aztán az egyik professzor mondott valami nagyon érdekeset:

"Mindannyian megértjük, hogy a generatív mesterséges intelligencia szinte soha nem készít igazán erős esszét a legelső utasítástól kezdve. Ami azt jelenti, hogy a hallgató valahogy eljutott a végső verzióig: az ötletek finomítása, az érvek átstrukturálása, a pontok pontosítása, a mélység és a koherencia javítása. Miért ne kérhetnénk meg a tanulókat az esszé megvédése során, hogy küldjék be a folyamat során használt utasítások történetét is?"

És ez a gondolat valóban mélyrehatónak tűnt.

Mert amikor valaki valóban mesterséges intelligenciával dolgozik – ahelyett, hogy egyetlen utasítással kész eredményt akarna elérni –, az igazán jó írás szinte mindig rengeteg iterációt igényel. Néha én személy szerint egy egész napot töltök egy-egy komoly írási feladattal, pusztán az állandó finomítások, kérdezősködések, átstrukturálások és pontosabb megfogalmazások keresése miatt.

És ha később visszatekerjük a teljes folyamatot, és végignézzük az utasítások láncolatát, valami nagyon érdekes kezd kirajzolódni: valójában láthatod, hogy az ember gondolkodási folyamata valós időben bontakozik ki – mit vesz észre, hol tétovázik, hogyan mélyít el egy ötletet, mely gyengeségeket ismeri fel a szövegben, és elsősorban mennyire képes önállóan gondolkodni.

És talán ez lesz az egyik legegyértelműbb módja annak, hogy megkülönböztessük azokat az embereket, akik saját gondolkodásuk felerősítésére használják a mesterséges intelligenciát azoktól, akik egyszerűen megpróbálják a gondolkodást a gépre bízni.

📱 Mykola Latansky. Iratkozz fel!